Mikor és miért hízlal a szénhidrát?
Miután elhatároztuk, hogy megszabadulunk egy kis súlytól automatikusan a szénhidrátok csökkentése az egyik ami ilyenkor eszünkbe jut, pedig a szénhidrátok hosszú távon a barátaink. Mi is a szénhidrát?
A szénhidrát egy olyan vegyület ami testünk energia ellátásáért felel. A mindennapi mozgás és létfenntartás során testünk (izmaink) szénhidrát raktárai kimerülnek, így azt folyton folyvást pótolgatunk kell, hogy frissek és energikusak maradjunk, illetve ha edzünk akkor izmaink regenerálódni tudjanak.
Legfőbb szénhidrát forrásaink: búza, zab, rizs, burgonya, kukorica, gabonapehely, müzlik, pékáruk, tészták, magvak, gyümölcsök, zöldségek, édességek, cukor. Alapvetően elmondhatjuk, hogy szükségünk van szénhidrátokra és nem érdemes őket a diéta alatt sem drasztikusan lecsökkenteni. Miért?
A probléma nem a tápanyaggal van, hisz a természet által alkotott rendszer tökéletes, így ha van hiba az mint mindig emberi. Az energia, -jelen esetben a szénhidrát- nem vész el csak átalakul. Amennyiben a szénhidrát bevitel meghaladja a kiürült izmok felvevőképességét, úgy a felesleg elraktározódik zsír formájában.
Mi a megoldás?
A megoldás a mozgás és a helyes szénhidrát bevitel. Nyugodtan, bűntudat nélkül lehet szénhidrátot enni, de nem mindegy, hogy milyen minőségben és időben tesszük azt. Nem érdemes beleesni abba a csapdába, hogy nullára csökkentjük a tápanyag bevitelt. Se lelkileg, sem fizikailag nem tesz jót. Ha fogyni szeretnénk, akkor mindenképpen el kell kezdenünk sportolni, ha mást nem akkor naponta egy kis intenzív séta már csodákra képes. Emellett nyugodt szívvel ehetünk szénhidrátot is, hiszen ilyenkor kiürítjük a szénhidrát raktárokat amit utána fel kell tölteni.
Itt jön képbe viszont a személyes cél és a testalkat. Amennyiben nagyobb mennyiségű feleslegtől akarunk megszabadulni, úgy akár érdemes lehet lecsökkenteni a szénhidrát bevitelt de úgy, hogy pl. az eddigi mindennapok során fogyasztott mennyiség felét visszük csak be. Tehát ne vonjuk meg magunktól az ételt, mert szó szerint ki fogunk készülni és ami még fontosabb nem tudjuk konzisztensen tartani a diétát.
Ha tehetjük osszuk szét az egész napi mennyiséget sok kisebb étkezésre, hogy kisebb energia löketeket kapjon a testünk és a gyomrunk is szokja a csökkentett adagokat. Ez is azt segíti elő, hogy ne képződjön felesleg.
Ne várjuk azt, hogy 3-4 hét alatt csoda fog történni és minden feleslegünk lemegy. Erről szól a konzisztencia, hogy hosszútávon kell tudunk hinni a sikerben. Egy egyszerű példa: Ha egy évben egyszer két órán át fogat mosol annak hosszú távon nem lesz eredménye, viszont annak igen, ha minden nap kétszer egy percig fogat mosol egy éven keresztül. Ahelyett hogy hetekben határozzuk meg a célunkat, adjunk magunknak inkább 3-6 hónapot ahhoz, hogy eredményt érjünk el. A stressz is kevesebb lesz és az ételfogyasztást sem kell így drasztikusan visszavenni. Jobban fogod magad érezni a bőrödben és nem szenvedsz az éhségtől.
Minőség:
Megkülönböztetünk gyors és lassú felszívódású szénhidrátokat. A lassú felszívódású szénhidrátok a barátaink, mivel lassabban szívódnak fel a gyomorban mint más szénhidrátok, így kisebb az esély arra, hogy "túltöltsük" az izmainkat. Ilyenek a teljes kiőrlésű kenyerek és tészták, barna rizs, édes burgonya, zab.
A gyorsfelszívódásúak, mint pl. az édességek, fehérkenyér, fehér tészta, fehér rizs éppen az ellenkezőjét segítik elő. Így ahelyett, hogy az utóbbi ételekhez nyúlnánk, próbáljuk meg kiváltani őket az előbb említett jobb minőségű színhidrátokkal. Ha ezt megtesszük, akkor akár még a napi mennyiséget sem kell csökkenteni az eredeti bevitelhez képest.
Konklúzió:
Nem feltétlenül kell kevesebb szénhidrátot ennünk, csak figyeljünk a minőségre és az időzítésre: kisebb adagokat együnk többször, edzés után pedig mindig együnk legalább egy keveset. Hosszabb távban határozzuk meg a célunkat és legyünk konzisztensek, azaz tartsuk magunkat a célunkhoz.
